PDF Nyomtatás E-mail
VÖRÖSMARTY MIHÁLY

VÖRÖSMARTY MIHÁLY
költõ

Kápolnásnyék, 1800. december 1.
Pest, 1855. november 19.
Portrédombormûves emléktábla,
bronz, 80 x 86 cm, vörös mészkõ, 280 x 100 cm,
elhelyezték 1930. október 25-én.

TAISZER JÁNOS (1878–1951) alkotása

A reformkori magyar irodalom vezéregyénisége, epikus, lírikus és drámaíró, a legnagyobb magyar romantikus költõ. Tudós költõ, aki szótárt, nyelvtant, helyesírási szabályzatot szerkesztett, drámaelméleti tanulmányt írt. Elsõ jelentõs költõi sikerét a Zalán futása (1825) honfoglalási eposzával érte el. Legnagyobb verseit, elbeszélõ költeményeit a hazafias líra, filozofikus költészet, népies hang, fantasztikumba hajló képzeletvilága jellemzi. A haza és az emberiség sorsa fonódik össze mûveiben, a Csongor és Tünde mesedrámájában és a szabadságharc bukása miatti döbbent kétségbeesését is megszólaltató Vén cigányban. 1836-ban írt Szózata Egressy Béni zenéjével nemzeti himnuszunk lett.

A szoborcsarnok létesítésekor szerényebb anyagiakból megvalósítható dombormûves emléktáblák is készültek, amelyek többsége a középkori vagy barokk kori síremlékek modorában született. Ez a megoldás viszont más utat követ. A hatalmasra szabott vörös mészkõtábla képes érzékeltetni Vörösmarty portréja alatt a hiányzó testet. A Szózatból vett sorokkal, a díszítõ szobrászi megformálás klasszicizáló stílusa kiválóan érzékelteti azt a kort, amelynek tevékeny alakítója volt a költõ.

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>