PDF Nyomtatás E-mail
BOLYAI FARKAS és BOLYAI JÁNOS

BOLYAI FARKAS
Bolya, 1775. február 9.
Marosvásárhely, 1856. november 20.
BOLYAI JÁNOS
Kolozsvár, 1802. december 15.
Marosvásárhely, 1860. január 27.
matematikusok
Mészkõ dombormû, 192 x 78 cm,
elhelyezték 1930. október 25-én.

GÁRDOS ALADÁR (1878–1944) alkotása

Bolyai Farkas az elsõ magyar matematikus, aki nemzetközi jelentõségû felfedezésekkel jelentkezett. Fõ mûve a latin nyelvû Tentamen függelékeként megjelent Appendix néven vált ismertté. Tértana 1832–1933-ban jelent meg Marosvásárhelyen. Legismertebb elmélete az általa definiált területegyenlõség fogalma késõbb döntõ szerepet kapott a modern geometria  megalapozásában.
Bolyai János hadmérnök, apja irányításával ismerte meg az euklideszi geometriában a párhuzamosok több, mint kétezer évig megoldatlan problémáját. Korszakalkotó felfedezése az abszolút geometria, mely a kozmikus viszonyokra érvényes és az általános matematikai térfogalom kialakulásához vezetett. Fölfedezése az általános relativitás-elmélet alapját vetette meg. Úttörõ jelentõségû volt munkássága a bölcselet, a matematikai logika, a nyelv-filozófia, a jeltan és az információelmélet területén is.

Érdekessége a kettõs emlékmûnek, hogy a fiúról, Bolyai Jánosról nem maradt fönn ábrázolás, ezért ezt helyettesítendõ, családi címere látható a dombormûvön.

 

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>