PDF Nyomtatás E-mail
gróf SZÉCHENYI ISTVÁN

Gróf SZÉCHENYI ISTVÁN
államférfi, politikai író

Bécs, 1791. szeptember 21.
Döbling, 1860. április 8.
Mészkõ, kétszeres életnagyságú portrészobor,
elhelyezték 1930. október 25-én.

MARKUP BÉLA (1873–1952) alkotása

A reformmozgalom vezéregyénisége, akit politikai ellenfele, Kossuth "a legnagyobb magyar"-nak nevezett. Eszméi, mûködése és hatása által a modern Magyarország egyik megteremtõje, polihisztor, közgazdász. A magyar politika legkiemelkedõbb és legjelentõsebb alakja, akinek a magyar gazdaság, külpolitika, sport megreformálása fûzõdik a nevéhez. Az 1848-as elsõ felelõs magyar kormányban a közmunka és közlekedésügyi miniszter tisztét töltötte be. Írásai a magyar politikai irodalom legjelentõsebb alkotásai. Gazdasági fejlõdésünk meggyorsítására gyárakat létesített, megszervezte a Lánchíd építését, a Duna szabályozását, a Vaskapu hajózhatóvá tételét, 1825-ben pedig egy évi jövedelmét felajánlva megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.

Széchenyi jól ismert arcmása konzolon nyugszik, amelyet „beszédesre” formált a szobrász vésõje. A babérkoszorú a nemzet tiszteletét fejezi ki a legnagyobb magyar iránt, az alul látható oroszlánfejes gyámkõ pedig alighanem az ábrázolt személy nagyságát, tudása hatalmát hivatott jelképezni. A mûvész a lehetséges mértékig egyszerûsítette, stilizálta a léptékében is megnövelt portrét, de így is megõrizte Széchenyi jellegzetes arcvonásainak karakterét.

 

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>