PDF Nyomtatás E-mail
BARTÓK BÉLA

BARTÓK BÉLA zeneszerzõ,
zenemûvész, zenetudós

Nagyszentmiklós, 1881. március 25.
New York, 1945. szeptember 26.
Bronz, másfélszeres életnagyságú portrészobor,
elhelyezték 1970. szeptember 26-án.
MAKRISZ AGAMEMNON (1913–1993) alkotása

A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzõje, az egyetemes zeneirodalom korszakalkotó jelentõségû alakja. A közép-európai népek és elsõsorban a magyarság népzenéjében megtalálta azt a tiszta és nemes forrást, amelybõl táplálkozva megújította és világszínvonalra emelte a magyar zenekultúrát. A népi dallamkincsre támaszkodva sajátos melódia, ritmus és harmóniavilágot teremtett. Zongoramûvészként is korának egyik legjelentõsebbje. A 20. század elsõ felének ellentmondásai, útvesztõi, buktatói között a zenében neki sikerült a legteljesebb, legegyértelmûbb megoldást megtalálnia és kiharcolnia mind eszmei, mind mûvészi tekintetben. Bartókot szoros szálak fûzték Szegedhez, itt kezdte népzenei gyûjtéseit barátja, Balázs Béla bíztatására. Számos alkalommal koncertezett a városban.

A szobor 1959-ben készült, eredetileg a múzeum elõtti parkban állították föl 1965-ben. Bartók emberi és szellemi nagyságát érzékelteti a portré. Minden mellékesnek tekinthetõ részlet nélkül, csak a jól ismert és karakteresen megformált arcvonások jelenítik meg a hangok birodalmában átszellemülten elmélyedõ alkotó géniuszt.

 

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>