PDF Nyomtatás E-mail
KÁLMÁNY LAJOS

KÁLMÁNY LAJOS
népköltészeti és népnyelvi gyűjtő

Szeged, 1852. május 3.
Szeged, 1919. december 5.
Bronz, 5/4-es életnagyságú mellszobor,
elhelyezték 2002. július 20-án.

KLIGL SÁNDOR (1945–) alkotása

A modern magyar folklorisztika egyik úttörõje, Szeged nagyjainak egyike. Tanulmányait a temesvári papnevelõben végezte, pappá szentelése után Pécskán kezdte meg népköltészeti gyûjtõmunkáját. Egyházi feletteseivel folytonos összeütközésbe került kemény jelleme, a parasztokhoz húzó természete miatt. Összegyûjtötte és jobbára saját költségén adta ki a Szeged környéki népköltészet nagy értékû kincseit. Néprajzi gyûjtõi munkásságában új elem volt a társadalom-történeti látásmód, a népköltészet értékeinek felismerése, a szöveghûség, a hiteles lejegyzés módszerének érvényesítése. Õ volt az elsõ, aki a népi mesemondás kutatásában új irányzatot alapozott meg.

Móra Ferenc az „utolsó magyar sámán”-nak nevezte, csaknem nyolc évtizeddel ezelõtt õ kezdeményezte, hogy méltó emléke legyen Szegeden. Születésének 150. évfordulója alkalmából készült mellszobra, amelyet a nagy utód, Bálint Sándor szobra mellett helyeztek el. A papi öltözet, a széles karimájú kalap, az érzékletesen megmintázott arcmás a tudós pap személyiségének realisztikus megjelenítését szolgálja. Mindezek mellé meglepõ, szürrealisztikus jelenség társul, a mellkas tömegébõl kilátszó búzakéve, amely életének, munkásságának szoros összefonódását jelképezi a paraszti hagyományvilággal.

 

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>