PDF Nyomtatás E-mail
báró EÖTVÖS LORÁND és JEDLIK ÁNYOS

EÖTVÖS LORÁND
fizikus, író, miniszter

Buda 1848. júl. 27 Budapest, 1919. ápr. 8.
JEDLIK ÁNYOS fizikus
Szimõ, 1800. jan. 11–Gyõr, 1895. dec. 13.
Haraszti mészkõ, dombormû, 190 x 100 cm,
elhelyezték 1930–1932 között.

KÖRMENDI FRIM JENÕ (1886–1959) alkotása

Báró Eötvös Loránd a gravitációs tér kutatója, a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások elsõ nagy hazai mûvelõje volt. Legjelentõsebb felfedezése a geofizikai kutatásban a ma is használt Eötvös-inga. Mûszere segítségével igazolta a tehetetlen és súlyos tömegek arányosságát, amely az általános relativitáselmélet kiinduló pontja. Felfedezései folytán a nemzetközi fizikai irodalomban több összefüggést a nevével jeleznek.
Jedlik Ányos, a tudós bencés szerzetes a budapesti tudományegyetem tanára, az MTA tagja volt, természettudós és feltaláló, a kísérleti fizika kiváló mûvelõje. Oktatási célból fejlesztette ki találmányait, köztük a legismertebbet, az elektromágneses hatás alapján mûködõ motort (1828). A világon elsõként 1852-ben megalkotta a dinamót, majd a nagy kapacitású elektromos sûrítõt, az atomtechnikai kutatások elsõ szakaszában használt lökésgenerátorok elõfutárát. 1855- ben megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét.

A vörös kõvel keretezett haraszti mészkõ dombormû kettõs portréja az egyetemi tanszéken egymást követõ két jeles tudóst ábrázolja. Eötvös Lorándot arisztokratához méltóan prémes díszruhában, Jedlik Ányost papi öltözetben, mellén érdemkereszttel.

 

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>