PDF Nyomtatás E-mail
VIRÁG BENEDEK

VIRÁG BENEDEK
költõ

Dióskál, 1754 (?)
Buda, 1830. január 30.
Carrarai márvány dombormû, 174 x 119 cm,
elhelyezték 1931-ben.

FERENCZY ISTVÁN (1792–1856) alkotása

A reformkor idejére az ország igazi kulturális központjává fejlõdõ Pest és Buda szellemi életének elsõ vezéralakja. A magyar ódaköltészet mestereként a magyar versformát a klasszikus (idõmértékes) verselés fegyelmezõ erejével kívánta megújítani. Alkotásainál is jelentõsebb, hogy tanácsadójává, szellemi ösztönzõjévé vált a fõvárosban szervezkedõ magyar irodalmi központnak. Népszerûségét jelzi, hogy a Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett budai síremléke az elsõ olyan magyarországi írószobor, amelyet közadakozásból emeltek.

A szoborcsarnokban elhelyezett művek között ez a klasszicista dombormû a legrégebbi és egyben – Ferenczy István alkotásaként – a legnagyobb mûvészi becsû is. Történetét Apró Ferenc helytörténész tisztázta. Sokáig úgy vélték, hogy a dombormû Virág Benedek budai síremlékérõl származik. Valójában Döbrentei Gábor szervezett gyûjtést Virág Benedek síremlékére, õ rendelte meg a mûvet Ferenczy Istvántól. Az alkotás, 1834-ben készülhetett. Nem a síron, hanem a Nemzeti Múzeumban helyezték el, ahol korabeli híradás szerint „a régiségi ritkaságok termében a déli fal egyik vésett mélyedésében volt". Innen került 1931-ben a szegedi panteonba.

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>