PDF Nyomtatás E-mail
PETÕFI SÁNDOR

PETÕFI SÁNDOR
költõ

Kiskõrös, 1823. január 1.
Fehéregyháza, 1849. július 31.
Mészkõ, másfélszeres életnagyságú szobor,
elhelyezték 1930. október 25-én.

HORVAY JÁNOS (1873–1944) alkotása

Janus Pannonius után az elsõ magyar költõ, aki nemzetközi hírnévnek és elismerésnek örvend. Életmûvét a politikai cselekvés és a költõi tevékenység egysége határozta meg. Az 1848. évi március 15-i forradalom vezére, a szabadságharcban halt hõsi halált. Költészetében a nép érzelem- és gondolatvilága, a kor nagy kérdései, a személyiség szabadságvágya és a forradalmi eszmék szólalnak meg a népdalok szinte utolérhetetlenül tiszta, õszinte hangján. Közérthetõen, egyszerûen szól mindenkihez, a nép nyelvét úgy emeli be az irodalomba, hogy emellett megjelenik a kora mûvelt, tanult emberére valló szókészlet is. Nemzeti dala a magyar Marseillaise.

Horvay Petõfi-szobra az emlékcsarnokban a kevés számú egész alakos emlékszobor egyike. A szegedi 48-as megemlékezések kultikus szobrává lett annak ellenére, hogy inkább széplelkû poétát formáz, mintsem lelkesült forradalmárt. A teátrális pózban ábrázolt költõ alakja a dúsan aláomló köpenybõl éppen csak kivillan, szobrán minden együtt van a romantikus érzelmek fölkeltéséhez: Petõfi öntudatosan a távolba réved, baljával kardját markolja, jobbjával indulatosan meggyûrt papírköteget (kéziratos verseit) szorítja kebléhez.

<< Balra lévő alkotás Jobbra lévő alkotás >>